Nagyobb óvatosság kell a piacokon
2012. május 17. 03:11, csütörtök
Piacon vásárolni manapság sokak számára szinte egyet jelent a megbízható magyar őstermelői élelmiszer beszerzésével.Valójában azonban mit is vásárolunk ezeken a helyeken?
Sokak által megszokott kép az egyik legnagyobb budai „termelői” piacon: idős, kedves néni árulja szépen elrendezett portékáját. A pulton legalább 50 különböző fajta gyümölcs és zöldség kap helyet, többek között a Magyarországon soha nem termesztett citrusfélék. A marokkói paradicsom eredeti csomagolását el sem távolították, de a vásárlók számra inkább az első benyomás fontos, tetszetős terméket vásárolnak egy kedves eladótól, többnyire a bolti ár többszöröséért. Mindezt télen, amikor meglehetősen kevés magyar zöldségnek és gyümölcsnek van szezonja.
Kevés magyarországi őstermelő létezik ugyanis, aki 7-8 különböző, intenzív művelést igénylő zöldségfélét tud gazdaságosan és kellő agronómiai szaktudással megtermelni. A fokozódó verseny által kikövetelt minőség specializálódáshoz vezet, az egyre szigorodó növényvédelmi előírások és adatszolgáltatás miatt minőségi zöldségfélét ennél nagyobb számban termelni már nem hatékony. A 20-30 -féle zöldséget a piacon kínáló „őstermelő” tehát nagy valószínűséggel eleve kereskedő. A feltételezést támasztja alá egyébként a Délmagyarország-ban a szegedi piac megnyitását követően a témában megjelent cikk is. A piacon megjelenő kereskedő nagy energiát fordít a pultjának termelőivé alakítására, de sokuk valószínűleg kevésbé törődik a beszerzési forrásai biztonságos megválasztásával. Bár az áruházakban kötelező igazolni a termék eredetét, különös tekintettel a származási országra, a piacokon a szabály betartása csak elvétve tapasztalható. A problémás ál-őstermelőkre már a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal is felfigyelt. A hivatal által Csongrád-megyében 2012 tavaszán lefolytatott vizsgálat eredménye megdöbbentő volt. A vizsgálat alá vont 26 őstermelő esetében 16 számlával tudta csak bizonyítani terméke eredetét, tehát az eladott terméket ő maga is vásárolta, 6 esetben pedig, akik saját termelésre hivatkoztak, a nyomonkövethetőségi vizsgálat során kiderült, hogy az adott területen ilyen termékek termelés nem folyt. Négy személy még az őstermelői igazolvány bemutatásának sem tudott eleget tenni. A fokozott vizsgálatok hosszú távon biztosan javítanak a piaci termékek biztonságán, hiszen a vizsgáltok az egész ország területén folytatódni fognak. Addig azonban, ha megbízható forrásból szeretnénk a jövőben zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, érdemes a következőket átgondolnunk pénzünk elköltése előtt:
1. A túlzottan sokféle terméket árusító eladó nagy valószínűséggel nem őstermelő. Amennyiben az adott szezonra nem jellemző terméket találunk, akkor az szintén kétkedésre adhat okot. Az őstermelők jelentős részének nincs megfelelő tárolási kapacitása, ez csak az őket tömörítő integrátoroknak, vagy TÉSZ-eknek állhat rendelkezésére. Ők azonban a folyamatos piaci jelenlét érdekében termékeik nagyobb részét áruházláncokon keresztül értékesítik.
2. Amennyiben a termék származása nem egyértelmű, jobban tesszük, ha nem veszünk belőle. A hazai áruházláncokban értékesített termékek esetében a nyomonkövethetőségi rendszert sokkal szigorúbban veszik. A Global GAP például olyan elfogadott nemzetközi rendszer, amely EU számos országában kötelező követelmény a termékek eredetének megbízható beazonosítása érdekében. A nyomonkövethetőségi rendszerekben a termék vonalkódja alapján a szállítónak be kell tudnia azonosítani a termelőt, a termőterületet és fel kell mutatnia a permetezési naplót is.
3. Az áruházláncokban kapható termékek jelentős része a hiedelemmel ellentétben magyar termelőtől, őstermelőtől, vagy családi gazdaságokból származik. Az integrátorok és termelői értékesítési szervezetek szinte mindegyike több száz termelőt fog össze, megkönnyítve a folyamatos ellátást, az összevont szállítást, ezzel javítva a költséghatékonyságot.
A legkevesebb kockázatot valószínűleg a helyi gazdák jelenlétével megszervezett hétvégi, vagy rendszeres heti termelői piacok jelentik. Ezek az önálló, kisebb közösségek szervezésében létrejött kezdeményezések hasznos és nélkülözhetetlen elemei lehetnek a jövőben is a friss zöldségek és a kis mennyiségben előállított kézműves termékek értékesítésének. Ausztriában például kiváló harmóniában él együtt a kistermelők heti egy napra szinte minden településen megszervezett piaca az áruházláncok friss áru értékesítésével. Míg az előbbiben a helyi termelők szezonális, vagy kis mennyiségben előállított különlegességeit vásárolják, támogatva a gazdák megerősödését és talpon maradását, az utóbbiban a folyamatos igényeiket elégítik ki a vásárlók sokkal szélesebb választékban és gyakran kedvezőbb áron.
A cikk megjelenése óta feltárt újabb visszaélések:
Százmilliós csalások a debreceni piacon